Ciao Bella,
Az előző bejegyzés képein a tenger csodás árnyalatai szerepeltek (ITT tudod megnézni), ma pedig a végtelen zöld mezőkről mesélek Nektek.
Jártam már pár éve Szicílián, a legnyugatibb részén s szemtanúja voltam több parlagtűznek is. A forró éghajlat velejárója a kopárság, hiszen a több hónapon át tartó 40 fokot nehéz túlélnie a növényzetnek. Ugyanakkor a természet remekül kompenzál, s a kimondottan meleg éghajlatot kedvelő növények valósággal tobzódnak ezen a szigeten. Szicílián a szürkés-zöld levelű olivabogyó fa éppolyan gyakori látvány, mint a szinte égig érő pálmafa. A villánk kertjében is megtaláltam mindkettőt, a már emlegetett mandulafa mellett, ami életem első találkozása volt. Persze gondoltam, nem műanyag tasakban nőnek, ahogy a polcról leveszem, de így is sokkolt a bolyhos termésű mandula, ami az Avola faluban élők fő megélhetési forrása s legbüszkébb termése. Megtudtam, hogy Olaszország több helyére is importálnak az itt termett mandulából s mi is egy jó nagy adaggal a csomagunkban tértünk vissza Milánóba. Nem, nem olyan az íze mint a szupermarketben vásároltnak. Sokkal teltebb, sokkal „mandulásabb”, nehéz ezt máshogy megfogalmazni!
A kis öbölhöz vezető út mentén több kertből is az utcára nyúltak a citromfák ágai s gyermeki örömmel szedtem fel az útra hullott élénksárga gyümölcsöt, mert ilyet sem élek át nap mint nap. Milyen érdekes, hogy a magyar konyha egyik alapvető zöldségéről, a karalábéról még csak hallomásból sem szereztek tudomást az ott élők, míg a citrom több fajtája számukra magától értetődő. Ahogy az embernagyságú agavé is mindennapos látvány, pedig mi magyarok rendszerint csak 10 cm-s verzióját ismerjük ennek a trópusi növénynek.
Nella családjának víkendháza a dombok közt bújik meg egy óriási kerttel körülvéve. De nem ám paradicsom vagy burgonya van beültetve a porhanyós földbe, hanem amíg a szem ellát, olivabogyó, citrom és trópusi növények. Csodás helyszín volt ez egy kis bolondozásra, amibe Marcom is beszállt, hogy megörökítsük Jane Watson szingapúri tervező alkalmi ruháját. Először bizonytalanul mozogtam a ruhában, hiszen sosem viseltem még melltartó nélkül ruhát (akik erősek mellben, azok most bólogatnak s megértik a frusztrációm), de a kristályokkal díszített különleges hátmegoldás ezt kívánta. S egy idő után már nem zavart ez sem!
Ruha: Jane Watson
Fotó: Marco Di Giovanni
