Ciao Bella,
A szicíliaiak figyelnek egymásra s törődnek a másikkal, írtam előző cikkemben (ITT tudod elolvasni). Azonban a szeretet vagy épp a hirtelen düh, amit a másodperc töredéke alatt képesek előhozni magukból mind egy szóra s talán a legerősebb s legjellemzőbb tulajdonságukra vezethető vissza. Ez nem más, mint a szenvedély.
Bármibe is kezdjenek, azt szenvedéllyel teszik. Corrado papa egy kisgyerek őszinte örömével s csillogó szemekkel mutogatta a friss bébiparadicsomot, amit a kagylós tésztához vásárolt s már törte is le a szőlőfürthöz hasonlító kupac egyik darabját, hogy megkóstolhassuk. Nem lehetett letörölni arcáról a mosolyt, olyan élvezettel mesélte a receptet, miközben a legalább 50 cm átmérőjű alumínium serpenyőben kavargatta a forró olivaolajon sercegő fokhagyma szeleteket. Ugyanezt a szenvedélyt láttam Paola mammán, miközben a villa kertjén végigvezetett, s a legnagyobb aloe vera bokor őszinte csodálatot, örömöt s mérhetetlen büszkeséget váltott ki belőle. De ugyanez a tűz volt a piaci kofák szemében, akik egyből győzködtek, kóstoljam végig az olivabogyó összes változatát s már lendült is a szedőkanál s nyújtották felém a fekete, csípős, méregzöld s általam sosem látott mediterrán ínyencség kóstolóját.
A Szicílián eltöltött 10 nap alatt rengeteg emberrel találkoztam s bizton állítom, egyikük sem volt érzelmektől mentes. A mozgó granita árus élvezettel beszélt citromos nedüje elkészítési módjáról majd szabályszerűen követelte a közös fotó elkészítését. A kedvenc arancini árusunk (erről is lesz ám fejezet!) pedig lélegzetvisszafojtva s bizakodó mosollyal figyelte, vajon hogy reagálunk, miután beleharaptunk a négysajtos vagy épp bolognais rizsgombócba. Mi pedig hümmögve s mosolyogva adtuk a legnagyobb bókot, amit szavak nélkül is értett a tulajdonos s elismerő bólogatással nyugtázta, szenvedélye tárgya nekünk is ízlik.
A szenvedély minden érzésüket s cselekedetüket átjárja, ami nagyon közel áll a személyiségemhez, így pillanatok alatt magaménak éreztem mentalitásukat. Szívvel-lélekkel tesznek mindent, hiszen csak így érdemes. Fotós Marco barátunk pedig büszkén vitt fel egy kilátó helyre a falu fölé, ahol ezt a különleges Jane Watson kaftánt megörökítettük, amint lengedezik a forró mediterrán szélben. A királykék csodásan mutatott a városba leérve az ódon ház kapuja előtt is – remélem, ti is szeretitek.
Kaftan: Jane Watson
Fotó: Marco Di Giovanni